Távozott a fanyar humor nagymestere

86 éves korában elhunyt Milos Forman a csehszlovák új hullám egyik vezéregyénisége, olyan kultfilmek alkotója, mint a Hair, a Száll a kakukk fészkére, az Amadeus vagy a Tűz van babám!.

Milos Forman 1932-ben született az akkor még csehszlovákiai Cáslavban. Szüleit a második világháború alatt koncentrációs táborokban vesztette el, Formant és bátyját rokonok nevelték fel. Eredeti tervei között az szerepelt, hogy a prágai színművészeti főiskolán tanul tovább, de oda nem vették fel, és miután a katonaságot el akarta kerülni végül dramaturgnak kezdett tanulni. Később aztán dolgozott a televíziónál, filmstúdiókban és a prágai kísérletező színház, a Laterna Magika látványtervezőjeként is.

Forman első mozifilmje 1964-ben debütált, amivel egyből a csehszlovák újhullám egyik legkiemelkedőbb alakja lett. Ami nem is csoda, hiszen filmjei egyszerre voltak humorosak és kesernyések, józanok és leleplezők. Első alkotása, a nemzedéki konfliktusokat bemutató Fekete Péter annak ellenére, hogy külföldön sorra zsebelte be a díjakat, odahaza a hatalom képviselői nem voltak túlzottan elragadtatva attól, hogy viszont lássák saját karikatúrájukat a filmvásznon.

Az 1965-ös szomorú vígjáték, az Egy szöszi szerelme egy munkáslány szemszögéből mutatta be a diktatórikus rendszer visszáságait. Nem volt ez nagyon másképp az 1967-es Tűz van, babám! esetében sem, ami egy kisvárosi tűzoltóbál abszurd történéseivel szúr oda a hatalomnak. Nem meglepő módon, ez már a kultúrpolitika irányítóinak sok volt, és annak ellenére, hogy a filmet Oscar-díjra jelölték, hazájában baromi gyorsan be is betiltották.

A rendező a 68-as prágai tavaszt letörő szovjet tankok bevonulása után végleg disszidált Csehszlovákiából, majd az Egyesült Államokban kezdett el dolgozni. 1971-ben készítette el első amerikai filmjét, a fiatalok problémáival foglalkozó Elszakadást, amely kis költségvetéssel készült és el is nyerte a cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíját.

Már ezután is mindenki ismerte a nevét, de az igazán nyerő év számára az 1975 volt, amikor vászonra vitte Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényét, Jack Nicholson főszereplésével. A film öt szobrot is hazavihetett, köztük a legjobb rendezés és a legjobb férfi főszereplő díját is, ami mind Formannak és Nicholsonnak is az első szobra volt.

A rendező 1979-ben, már amerikai állampolgárként forgatta a színpadon világsikert aratott Hair című musical filmváltozatát, melyben a fiatalok a vietnámi háború ellen tüntetnek. Szinte minden nagy rendezőnek dukál egy nagy bukás is a pályája során, ez alól Forman sem volt kivétel: első szuperprodukciója, a Doctorow regényéből készült Ragtime 1981-ben nagyot bukott a kasszáknál. A hosszúra nyúlt forgatás és a drága díszletek miatt a költségvetés már elérte 32 millió dollárt, amiből csak 21 millió jött vissza.

Szerencsére Formant ez nem küldte padlóra és viszonylag gyorsan, 1984-ben már ki is küszöbölte a csorbát az Amadeusszal. A Mozart életét feldolgozó alkotás nyolc kategóriában kapott Oscar-díjat, köztök a legjobb rendezését is. A forgatás egy része Prágában zajlott, ekkor tért vissza szülőföldjére első alkalommal rendező.

Majd 1990-ben jött egy újabb bukás a Valmonttal, ami a Veszedelmes viszonyok sokadik feldolgozása. Ez már egy kicsit megviselte Formant, de szerencsére ebből a kudarcból is felállt, hála az 1996-os Larry Flynt, a provokátor című rendezésének, amely Amerika legsikeresebb pornókiadójáról szólt Woody Harrelsonnal a főszerepben.

Ezt követően, 1999-ben egy azóta már szintén kultfimmé vált alkotással jelentkezett: az Ember a Holdon a hatvanas évek egyik legexcentrikusabb és legfurcsább komikusáról, Andy Kaufmanról szólt, Jim Carrey megformálásában.

Legközelebb 2006-ban jelentkezett filmmel, a Goya kísértetei című alkotással, amely már egy kicsit személyesebb hangvételű volt, ugyanis a rendezőnek a nácizmus és a kommunizmus idején szerzett élményei köszönnek vissza. A rendező utolsó filmjében Javier Bardem, Natalie Portman és Stellan Skarsgård játszották a főbb szerepeket.

2009-ben jelentkezett még ugyan a Dobre placená procházka című musicallel, de ezt már nem egyedül rendezte és különösebb visszhangot sem váltott ki.

Forman élete paradoxonának tartotta, hogy bár a cenzúra elől menekült, később egy olyan országban élt, ahol közvetett cenzúra működik: hiába ő filmjeinek írója és rendezője, a jogokkal mégis a nagy stúdiók rendelkeznek.

A rendező a filmezés mellett akadémiai munkát is végzett, a Columbia Egyetemen oktatott, ahol társelnöke is volt az intézmény filmszakának.

(Borító: hollywoodreporter.com)

https://filmszakadas.blogstar.hu/./pages/filmszakadas/contents/blog/51223/pics/lead_800x600.jpg
Milos Forman,Oscar-díj,Vegyes vágott
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?