Blogolj!

Madárember, Liza és egy jazzdobos volt a kedvenc az év elején

Eljött az év vége, vagyis itt az ideje, hogy visszatekintsünk 2015-re, és szemezgessünk a filmek, filmes események háza tájáról.

Aki eddig Batman volt, most Birdman lett

2015. elég keményen kezdett, ha a hazai mozipremiereket vesszük figyelembe, ugyanis nem csak egy örök klasszikus, A bolygó neve: Halál startolt el, hanem a nagy visszatérő, Michael Keaton főszereplésével elkészült Alejandro Gonzalez Inarritu filmje, a Birdman is. Végre nem egy tipikus szuperhősös mozi volt ez, hanem egy kimondottan friss szerzői film, amit legfeljebb csak azok utáltak, akik egy 38. Bosszúállók-mozira szomjaztak. Ennek meg is lett a hatása, ugyanis Keatont sztárolták, az eredeti Batman jele újra ott ragyogott az égen, és bár ő a februári Oscar-gálán nem kapott díjat alakításáért (viszont szegény nagyon is készült rá), a rendező igen.

Oscar és kivételesen jó filmek

Az Oscar-díjat divat mostanában fikázni, és ennek meg is van az alapja (elfogultság, előre megjósolható nyertesek, stb…), azért még mindig ez az egyik legnagyobb filmes esemény. Sokszor már kételkedve követem végig a díjátadót, de idén kivételesen igazán jó filmek versenyeztek, többek között a Stephen Hawking-féle A mindenség elmélete, a Birdman, az Alzheimer-kórban szenvedő nő történetét feldolgozó Still Alice, a jazzdobos megpróbáltatásait előtérbe helyező Whiplash és a számomra kissé túlértékelt, de mindenképpen egyedülálló Sráckor a maga 12 éves (!) forgatásával.

És még mindig jó filmek!

Amik az Oscaron jelöltek voltak, de mégis kimaradtak a díjesőből, mint például a megtörtént eseményeket feldolgozó Foxcatcher, vagy a második világháborús Kódjátszma is üdítő színfoltja volt az évnek, pedig még nagyon az elején jártunk a mozidömpingnek. Viszont hazai gyártású sikersztorit is tartogatott az év eleje: a Liza, a rókatündér csodás kis meseszerű és imádnivaló világával nem csak itthon, de külföldön is mindenkit elvarázsolt.

 A február a szado-mazo őrületé is volt

Na, azért van egy kivétel a sok jó film között, az, amire egy fél világ várt (számomra érthetetlen okból), februárban, A szürke ötven árnyalata premierje. Már a könyv megjelenésekor is középkorú nők őrültek meg Christian Grey és Anastasia Steele bizarr románcáért, de ahogy arra lehetett számítani, a filmes verzió is rekordokat döntögetett a mozikban, bár maga a film minőségileg nem igazán érte el a kívánt eredményt, de ez legyen az én bajom. A rajongóknak viszont nem kell aggódniuk, hiszen a szado-.mazo kaland még további két filmig tuti kitart.

Akiket elvesztettünk

Sajnos nem csak örömteli események voltak az év első felében, hanem veszteségek is. A csodás Anita Ekberg, a Dolce Vita sztárja és a Star Trek Spock kapitánya, Leonard Nimoy hunyt el. Nélkülük kevesebb lenne a filmes történelem, gondoljunk csak a felejthetetlen szökőkutas jelenetre Ekbergtől, amit még a Csinibaba is felhasznált, és a félig vulkáni Spock köszönésére, amit mindenki ismer a világon.

 

https://filmszakadas.blogstar.hu/./pages/filmszakadas/contents/blog/23388/pics/lead_800x600.jpg
díj,dráma,lista,mese,Oscar-díj,Vegyes vágott
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?