Harminc az új húsz? – Kész katasztrófa

2015.08.25.

Manapság valahogy a háttérbe szorultak a vígjátékok, ami nem is csoda, hiszen mindent elnyomnak a szuperhősös-képregényes filmek, a kemény drámákról nem is szólva. Ne legyünk ennyire szívtelenek magunkkal, a vígjátékok igenis kellenek a lelkünknek, és Judd Apatow szolgáltatja is az anyagot rendesen.

Ha Judd Apatow, akkor (alpári) poénok, romantika és kliséhalmaz. De mégis van ezekben a filmekben (A 40 éves szűz, Felkoppintva, 40 és annyi) valami, amitől nem kínos és ciki lesz a sztori, nem kényelmetlenül feszengünk közben, hanem felszabadultan röhögünk. Vagy meghatódunk. Aztán megint röhögünk. Az egyszer biztos, hogy Apatow tud valamit, és klisék ide vagy oda, alkotásaiban van valami kis csavar, egy fricska, amitől az alpári már nem is olyan ciki, a sokadik béna poén nem is olyan béna. Az sem elhanyagolható persze, hogy a karakterek és a színészgárda kialakítása, illetve kiválasztása mindig olyan zseniális (gondolok itt például Kristen Wiigre, Melissa McCarthy-ra, vagy Steve Carell-re), hogy ettől baromi szerethetőek és szórakoztatóak lesznek a filmjei.

(kép forrása: www.movietvtechgeeks.com)

Ezeket a cikkeket olvastad már?