Nosztalgia, horror és kis kedvencek a kánikula idején

Nyáron mindig a nagyszabású filmeké és a fesztiváloké a főszerep, és ez idén sem volt másképp. Volt részünk franchise-okban, animációkban és szerencsére magyar filmsikerekben is. Így aztán az év közepén kijutott mindenféle jóból a filmek világában, lássuk milyen is volt a felhozatal. 

Felszállás a nosztalgiavonatra

Visszatekintve nagyon úgy látszik, hogy filmkészítők az év közepét szánták a nosztalgiafaktornak, ugyanis láthattuk két kultklasszikus mozi újragondolását, egy több mint tíz éves széria újabb részét és néhány régi kedvenc is újra mozikba került. Elsőként a Star Trek – Mindenen túl sci-fi repített minket a csillagközi diplomácia és konfliktusok világába, ahol ismét izgulhattunk Kirk kapitány csapatáért, na és persze jókat derülhettünk Spock vulkáni stílusán. Egész jóra sikeredett kis űrbalhét kaptunk az újraindított franchise harmadik részével. Azonban sajnos nem minden újra elővett régi kedvenc sikeredett jóra, ugyanis a Szellemirtók reboot brutálisan leszerepelt a kasszáknál és a közönségnél is egyaránt. A kritikusok még próbálták menteni a menthetőt, de jelen esetben sokat nem tudtak tenni, hiszen a filmet már a bejelentése óta ritkán látott gyűlölet és értetlenség fogadta. Sokaknál mégis az verte ki a biztosítékot, hogy ezúttal női főszereplőkkel érkezett az újragondolás, ami azért elég elszomorító tény, még ha maga a film nem is sikerült annyira jóra, hiszen ez nem a főszereplőkön múlt. 

Aztán itt volt nekünk Jason Bourne, alias Matt Damon vagy pont fordítva? Damon neve már annyira egybeforrt a szériával, hogy néha nehéz különbséget tenni. A Jason Bourne immár az ötödik része volt franchise-nak, igaz volt egy kisebb kitérő még 2012-ben, amikor Matt Damon helyett Jeremy Renner vette át a stafétát, de hát ez nem igazán jött be a nézőknek, így a várt bevétel is elmaradt, amit a készítők azzal orvosoltak, hogy visszacsábították az igazi Bournt. És hát Matt Damon jött, látott és odacsapott. A film azt hozta, amit ígért, brutális akciókat és összeesküvéseket, amire mindig vevő a közönség főleg, ha mozi termen kívül kánikula tombol.

Elérkeztünk a régi kedvencekhez, amik újra moziba kerültek, még ha csak egy kis időre is, de mindenképp maradandó élményt nyújtottak. A sort a Terminátor – A halálosztó c. klasszikus nyitotta, így újra láthattuk nagyvásznon Sarah Connor és a T-800-as jövőért folytatott macska egér játékát. Ezt követte az örök Tarantino kedvenc, a Ponyvaregény és a közönség ismét egyként röhöghetett a zseniálisan megírt párbeszédeken és szituációkon. És ha már újrajátszott filmekről van szó, akkor a Casablanca sem maradhatott ki a sorból, így újra hallhattuk és láthattuk a csodás Ingrid Bergmant, amint a zongoristát arra kéri, hogy „Játszd újra, Sam”. 

Félelem és reszketés, na meg persze kisállatok

Szerencsére nem csak az emlékeinkre próbáltak hatni filmesek, hiszen láthattunk egy igen erősre sikeredett kannibál-horror-westernt Kurt Russel főszereplésével, amit nem csak a közönség, de a kritikusok is zabáltak.  A Csontok és skalpok ezzel az év egyik meglepetésfilmje is lett. Még a borzongásnál maradva végigizgulhattuk egy gyilkos cápa és csinos szörfös lány párharcát A zátonyban, ami ugyan nem lesz akkora klasszikus, mint Spielberg Cápája, de azért egy hűsítő nyári filmnek mindenképpen jó volt. Na és persze itt van az idei év egyik legjobban várt képregényfilmje is, a Suicide Squad – Öngyilkos osztag, ami sajnos igencsak alámúlta a várakozásokat, egy épphogy közepes filmet kaptunk megpakolva menő színészekkel és úgy látszik, hogy a stúdiónál ennyi elég is volt, hogy azt gondolják sikeres lesz az újabb agymenésük. 

A nyár a gyerekeké is, ezért róluk sem feledkeztek meg a Hollywoodban ők olyan finomságokat kaptak, mint a Kis kedvencek titkos élete, ahol egy érdekes nézőpontból láthattuk, miként is tengetik az idejüket a szőrös kis kedvencek, amikor épp nem gazdival vannak, a Jégkorszak pedig már az ötödik részével jelentkezett, ami sajnos az idő előrehaladtával egyre felejthetőbbre sikeredik. És ha már Spielberg, akkor az ő mesefilmje mellet sem mehetünk el szó nélkül. A barátságos óriás bármennyire is lenyűgözőre és aranyosra sikeredett a pénztáraknál nem robbant akkorát, mint azt tervezték.

Szeptembert pedig egy magyar sikerfilmmel, az Ernelláék Farkaséknál Hajdu Szabolcs filmmel zárták a mozik. Az Ernelláék Farkaséknál díjat díjra halmozott az idei fesztiválszezonban és a hazai közönség is lelkesen fogadta, így bebizonyosodott, hogy nem csak a nagyköltségvetésű filmeknek van létjogosultsága a hazai filmiparban.

Ha július, akkor Karlovy Vary

Idén már 51. alkalommal nyitotta meg kapuit Közép-Európa legrégibb A-kategóriás filmszemléje Karlovy Vary. A nyárindító fesztivál nagyon szereti a magyar alkotásokat, hiszen rendszeresen szerepelnek magyar filmek a mustrán és elég jó arányban hozunk haza díjakat is. Ez most sem volt másként a fődíjért, a Kristályglóbuszért Hajdu Szabolcs filmje az Ernelláék Farkaséknál is indult és meg is nyerte a legjobb filmnek járó elismerést. Emellett még a legjobb férfi alakításért járó díjat is Hajdu Szabolcs vehette át. Azonban nem csak Hajdu képviselte hazánkat, Till Attila Tiszta szívvel c. alkotását is bemutatták a fesztiválon, ami nagy közönség kedvenc lett. 

Ha szeptember, akkor pedig CineFest

Nem csak a csehek tudnak jó filmfesztivált csinálni, Miskolcon is évről évre egyre jobb filmekkel várják a vendégeket a szervezők. Idén az Oscar-díjas Juliette Binoche francia színésznő volt a díszvendég, aki egyúttal átvehette a filmfesztivál különdíját is. Olyan válogatott filmeket láthattunk, mint az egykori Harry Potter főszereplésével érkező szürreális Az ember, aki mindent tudott, az új-zélandi Taika Waititi rendezte Vademberek hajszája őrületes vígjáték, de itt láthattuk először az Oscar-díjas operatőrünkről, Zsigmond Vilmosról készült dokumentumfilmet is. 

Akiket elvesztettünk

Sajnos nyáron is elvesztettünk több kiváló filmest is, mint például Michael Ciminot A szarvasvadász Oscar-díjas rendezőjét, Bélafalvy Balázs magyar operatőrt, akinek az Ámbár tanár úr és a Sorstalanság fényképezést is köszönhetjük. Kohut Magda kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznőt, érdemes és kiváló művészt, Garry Marshall amerikai színészt, komikust és filmrendezőt, aki olyan klasszikusokat készített, mint a Micsoda nő vagy a Neveletlen hercegnő. Marik Péter Jászai Mari-díjas színművészt, operetténekest, Gene Wildert, aki humorával mindig mosolyt csalt az arcunkra elég csak a Dutyi dilire vagy Vaklármára gondolni. 

http://filmszakadas.blogstar.hu/./pages/filmszakadas/contents/blog/32796/pics/lead_800x600.jpg
A zátony,CineFest,díj,Ernelláék Farkaséknál,Fesztivál,Gyász,lista,Tiszta szívvel,Vegyes vágott
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?