Don Corleone újra szívességet tesz

A Pannonia Entertainment felismerte azt, hogy a mozirajongók vágynak a régi klasszikusokra, és nem csak tévében, hanem a nagyvásznon is. Így a Die Hard, Volt egyszer egy Vadnyugat és a 2001: Űrodüsszeia után A keresztapa is mozikba kerül. De vajon miért ekkora a film népszerűsége még 44 év után is, és ki az a törpe, és mi köze a narancsnak a filmhez? 

Francis Ford Coppola 1972-es filmje Mario Puzo könyvének adaptációja, ami a Corleone családot világhírűvé tette. Egyik maffiafilm sem emelkedett akkora kultstátuszba, mint A keresztapa, és ez elsősorban a szivarfüstös hangulatnak,  az erőteljes alakításoknak és az összetett cselekménynek köszönhető.

Ugyanis ez nem szimplán egy maffiasztori, hanem egy család, egy üzlet sikereiről, jobb napjairól és bukásairól szól. A változásokról, hiszen a második világháború után nem csak a világ, hanem a Corleone család is változtatásokat próbál nyélbe ütni. Az illegalitásból a legális üzlet felé véve az irányt, az idős Don-t lassan felváltja a fiatal, a konzervatív főnököt nyomja a modernizálás és a nyereségvágytól fűtött fiatalok erősödése. A maffiaügyletek összeforrnak a családdal, együtt lüktetnek, ami sokkal árnyaltabb képet ad erről a világról. Ez pedig magában hordozza azt, hogy itt senki sem fekete és fehér, a gyilkosságok sem ok nélkül történnek, a karakterek kidolgozottsága és árnyaltsága pedig lehetővé teszik a jellemváltozásokat, ezáltal a történet változatosságát, így azt a kettősséget is megtapasztalhatjuk, amit ezek az emberek egymásról is tartottak: egyszerre tiszteletreméltó, ám bármire képes személyek.

A Corleone család magja: Sonny (James Caan), Vito (Marlon Brando), Michael (Al Pacino) és Fredo (John Cazale) Corleone

Stílusos, visszafogott és mégis erőteljes történet ez, ami a szerteágazó cselekmény ellenére is egy kerek egészet alkot, így nem csoda, hogy A keresztapa az első olyan film, ami megalapozta a maffiafilmek útját, de a Corleone család történetét senki nem tudta felülmúlni, pedig olyan rendezők is készítettek filmet ebben a témában, mint Brian De Palma, vagy Martin Scorsese. Értékei és konfliktusai, jellembéli problémái és azok feloldásai viszont máig érhetőek és érvényesek.

Most, hogy eleget áradoztunk a filmről, a mozira való hangolódást folytassuk egy-két kulisszatitokkal.

Al Pacinonak nem csak hogy ez volt az első nagyobb filmes szerepe, de ráadásul majdnem nem is kapta meg Michael Corleone szerepét, ugyanis a Paramount vezetői alakítása alapján el akarták küldeni, illetve túl alacsonynak is tartották. Pacino is megjegyezte, hogy nem csak hogy első filmes szerepe volt ez, de amikor nagy nehezen bekerült a stábba, akkor kiderült, hogy autót is kéne vezetnie, és olaszul is kéne beszélnie, de se vezetni, se olaszul nem tudott (bár a nagyszülei - ahogy a filmben is – igazából is a szicíliai Corelonéból emigráltak Amerikába), így megpróbált alibizni a forgatáson. A stúdió vezetői eredetileg Warren Beatty-nek szánták Michael szerepét (a listán szerepelt még Jack Nicholson és Dustin Hoffman neve is), de Coppola ragaszkodott Pacinohoz összes hibája ellenére is, így a vezetők ezzel a mondattal nyugtázták végül a rendező döntését: „Oké, legyen a törpe.”

A rendező listája a lehetséges színészekről

Elsőre nem feltűnő, de ha jobban megfigyelitek, akkor észrevehetitek, hogy a narancs egyfajta ómenként tűnik fel A keresztapa trilógiában. Kb 20 alkalommal látható a gyümölcs a filmekben, és aki megfogja, "kapcsolatba kerül" a naranccsal, az vagy veszélybe kerül, vagy meghal. Coppola szerint ez eleinte csak véletlen volt, majd nekik is feltűnt ez az összefüggés, így később direkt így oldották meg a jelenetetek. 

A narancs mindenhol ott ólálkodik

A keresztapát a stúdió Sergio Leonénak adta volna, de ő nem vállalta, mivel nem akart olyan filmet készíteni, ami a maffiát népszerűsíti. Ám megbánta döntését, és végül megcsinálta a Volt egyszer egy Amerikát. 

Pacino és Coppola, miközben Brandot keresztapává maszkírozzákVito Corleone a mai napig megidézett stílusát és „bulldogfejét” maga Marlon Brando találta ki a meghallgatáson (vattával tömte ki a száját), amit a filmben is alkalmaztak, ugyanúgy, ahogy az a bizonyos macska, a nyitójelenetben sem szerepelt eredetileg a forgatókönyvben, hanem Brando találta a kóbor állatot, így őt is „felhasználta” a filmben. És bár az alakítása legendás, a szövegét sosem tudta megtanulni.

A Tom Hagent alakító Robert Duvall és Brando szövege a mellkasán

A maffia figyelemmel követte a forgatást és több maffiatag is szerepel a filmben kisebb szerepekben. Az ő kérésükre sosem hangzik el a „maffia” vagy a „cosa nostra” kifejezés.

http://filmszakadas.blogstar.hu/./pages/filmszakadas/contents/blog/25740/pics/14575380294955393_800x600.jpg
adaptáció,Moziba be!,Vegyes vágott
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?